A Szentszék elfogadta dr. Schefler János püspök szentté avatási perének megindítását. Szabó János érseki helynök felvázolta életútját. Schefler János Kálmándon született, 1887-ben. Tanulmányait követőn jogból és teológiából doktorált. 1942-ben szentelték a szatmári egyházmegye püspökévé. 1950-ben Kőrösbányára száműzték, 1951-ben letartóztatták, 1952-ben vértanúhalált halt hitéért a börtönben. Egész élete szolgálat volt. Elítélte a veszedelmes ideológiákat, a hitlerizmust és a kommunizmust. Síkra szállt a zsidók deportálása ellen. Elhurcolása előtt a körleveleiben a kommunizmus közeledő veszélyére figyelmeztetett. 1951-ben valutaüzérkedés és hazaárulás koholt vádjával ítélték el. /Szabó János: A hitéért vállalta a vértanúhalált. = Keresztény Szó (Kolozsvár), febr./
1990. január 22.
Kolozsváron jan. 22-én találkoztak a romániai történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadtak el, bejelentve igényüket többek között az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására. A Római Katolikus Egyház saját kéréseivel kiegészítette a nyilatkozatot: diplomáciai kapcsolat létesítése a Vatikánnal, a hagyományos egyházmegyék helyreállítása, a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, ide tartozzék a temesvári, nagyváradi és szatmári egyházmegye, a szerzetesrendek szabad működése, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Tanács /Státus/ visszaállítása. /Valóság (Bukarest), febr. 6./ Ezt a szándéknyilatkozatot febr. 3-án átadták a vallásügyi miniszternek.
1990. február 11.
Febr. 11-én az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága tagjai megtekintették Bukarestben a szövetség székházául kijelölt épületet, majd meghallgatták Tőkés Lászlót, aki magyarországi körútját megszakítva érkezett Bukarestbe és beszámolt tárgyalásairól. Körútjával a román-magyar közeledés ügyét akarja szolgálni. Tárgyalt a kormány tagjaival, az egyházak vezetőivel. Találkozott többek között Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnökkel, Németh Miklós miniszterelnökkel, Pozsgay Imre államminiszterrel, Tabajdi Csabával, a Minisztertanács mellett működő nemzetiségi kollégium miniszteri rangú vezetőjével, Pasaki László prímással, Casaroli bíborossal, a Vatikán külügyeinek vezetőjével, akit tájékoztatott a Romániai Magyar Keresztények Szövetségének megalakulásáról, Tőkés László beszámolt a moldvai csángók sorsáról. Tőkés László James Bakerrel, az Egyesült Államok külügyminiszterével pedig Bukarestben tárgyalt, ismertette az RMDSZ programját, az egyéni és kollektív jogokért végzett tevékenységét. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. február 12-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
1990. február 24.
A moldvai csángóknak a pápához írt, 1982-ben fogalmazott és kijuttatott leveléből közölt a lap részleteket. A moldvai csángó-magyarok jelene és jövője "reménytelenül kiszolgáltatott a román kommunista nacionalizmus könyörtelen elrománosítási szándékainak." "Forrófalván, Bogdánfalván, Klézsén, Nagypatakon, Onestiben, tucatnyi csángó faluban az idősebb nemzedék még ma sem érti, nem beszéli a román nyelvet." "Román tanárok és tanítók veréssel és pénzbüntetéssel büntetik a csángó gyerekeket, ha magyarul netán egy szót is ejtenek. " A "román kommunista vezetés - a világon egyedülálló módon az egyházat, a r. k. vallást, közvetlenül a Vatikánt használja fel nacionalista vágyainak tökéletes megvalósítására. A moldvai csángók ugyanis Szentséges Atyánk leghűségesebb gyermekei, ősi romlatlan hittel, csodálattal, szeretettel és rajongással keresztények. " Ma az egyház vezetői még a tanítókon is túltéve románosítanak. Kitiltják az anyanyelv használatát a templomokból. A magyart az ördög nyelvének tartják. Kérik a pápát szerezzen érvényt annak a pápai rendeletnek, ami előírja az anyanyelven történő misézést. "Mellékeljük a moldvai csángó-magyarok ezernél több aláírással ellátott könyörgő iratát..." /Levél a pápához a csángók ügyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
1990. május 15.
Romulus Neagu külügyminisztériumi szóvivő bejelentette, hogy a püspökszentelésekre Romániába érkezett Angelo Soldano érsekkel folytatott megbeszélések értelmében Románia máj. 15-i hatállyal helyreállítja a diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel. /Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 20./
1990. május 26.
Jakab Antal gyulafehérvári püspök ismételt kérésére a Szentszék elfogadta lemondását. Jakab Antal Márton Áron püspök közvetlen munkatársaként tevékenykedett, tizenhárom évig volt börtönben, majd kilenc évig segédpüspök és tíz évig püspök. A pápa márc. 14-én kelt levelében kinevezte utódjának Bálint Lajos segédpüspököt, ugyanekkor Jakubinyi Györgyöt pedig segédpüspöknek. A pápai leveleket püspöki körlevelében közölte Bálint Lajos püspök. /Római katolikus püspöki körlevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
1990. augusztus 2.
Ágoston Vilmos idézte a román sajtó magyarellenes megnyilvánulásait Szomorú szellemi kincstár címmel. A Vatra Romaneasca szélsőséges, idegengyűlölő elveit a politikai életben a Román Nemzeti Egységpárt juttatja érvényre. Az Adevarul in Libertate című kolozsvári lap közölte nyilatkozatukat: a magyar konzulátus románellenes, revizionista, szeparatista propagandát fejtett ki. "Romániában szabadságot nyert a fasiszta sajtó" - állapította meg Ágoston Vilmos. A Nagy Románia /Romania Mare/ lap vezetői, Eugen Barbu igazgató, Corneliu Vadim Tudor főszerkesztő és Ion Lancranjan főmunkatárs a Ceausescu-korszak kiszolgálói voltak. Tudor antiszemitizmusa közismert volt, a nyolcvanas évek elején Izrael diplomáciai úton is tiltakozott írásainak hangvétele ellen. Most ismét uszító hangú verseket és politikai röpiratokat közöl. Egyik magyargyalázó versében ezt írta: "Megátkozlak titeket az éggel és a tengerrel", "ti kizsarolt eszű erőtlenek", "viperát szüljetek, ne gyermekeket", "Mi nem fogjuk megérteni egymást soha, nem vagytok ti emberek, veszett kutyák"... A következő számban Tőkés László püspököt gyalázták, összetévesztve a református és a katolikus egyházat, Tőkést a Vatikán híveként mutatta be, hozzátéve, hogy takarodjon az országból, mert meg fogják ölni. /Ágoston Vilmos: Szomorú szellemi kincstár. Idézetek a román sajtóból. = Magyar Nemzet, aug. 2./
1990. augusztus 18.
II. János Pál pápa John Bukowsky személyében kinevezte a Vatikán romániai apostoli nunciusát. /MTI/
1990. október 14.
A román kormányok a négy magyar eredetű egyházmegyét sem kímélték. A román kormány 1927-ben kötötte meg a Vatikánnal a konkordátumot, ekkor a magyar püspökök számát csökkentették azzal, hogy a szatmári és a nagyváradi püspökségeket összevonták, ugyanakkor felállítottak egy új püspökséget, a nagybányai görög katolikus püspökséget. 1948-ban pedig megtagadta az állam a szatmári, temesvári és a váradi egyházmegyék elismerését, mondván, túl kicsi egyházkormányzati egységek. /A bukaresti érsekségnél e diszkriminált püspökségek mindegyike nagyobb./ A három magyar egyházmegye élére tehát 1948 után nem lehetett püspököt kinevezni. Azonban A kommunista diktatúra idején, 1948 és 1951 között voltak titkos püspökszentelések. Ezeket sorolta fel Virt László. Gyulafehérvári egyházmegye: Márton Áron püspököt 1949-bn letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték, külpolitikai tényezők miatt 1955-ben szabadon engedték, majd 1956 őszétől 1967 decemberéig házi őrizetben tartották. Márton Áron 1980-ban halt meg. Erős Alfréd titkokban felszentelt püspök, akit 1949 elején szentelt fel O?Hara nuncius. 1950-ben meghalt, csak ezért kerülte el a letartóztatást. Macalik Győzőt az elhunyt Erős Alfréd helyett 1951-ben szentelte fel titokban a házi őrizetben levő Cisar bukaresti érsek. Macalik Győzőt letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Fiedler István nyugalmazott szatmári-váradi püspök visszavonultan élt, 1957-ben halt meg. Szatmári és váradi egyházmegyék: Scheffler János megyéspüspököt 1950-ben letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Bogdánffy Szilárd titokban felszentelt püspök, letartóztatták, 1954-ben meghalt a börtönben. Temesvári egyházmegye: Pacha Ágoston megyéspüspököt 1951-ben, 82 éves korában letartóztatták és 18 évre ítélték. 1954-ben, röviddel halála előtt hazaengedték, a püspökségen halt meg. Boros Béla titokban felszentelt püspök, 1951-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 14 évet töltött börtönben, 1964 végén engedték szabadon. Már csak ő él a titokban felszentelt püspökök közül. /Virt László: Akik Márton Áron mellett álltak. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 14./ Virt László /Budapest/ az erdélyi magyar katolikus egyház történetének kiváló kutatója.
1991. március 23.
Románia katolikus püspökei az elmúlt napokban egyenként is találkoztak a pápával, az ad limina látogatás során, a Vatikánban, márc. 23-án valamennyiüket együtt fogadta II. János Pál pápa és beszédet intézett hozzájuk. Megemlékezett a püspökökről, a sok papról, szerzetesről és világi hívőről, akik az üldözés idején is megőrizték hitüket. A pápa rátérve a jelenlegi romániai helyzetre, kifejezte aggodalmát a nehézségek miatt, de lehet remélni, mondotta, hogy Romániára is felvirrad az igazságosság, a szabadság és a béke napja, majd az egység fontosságát hangsúlyozta. Az állandó szeretetközösség ad életet az egyháznak "a sok nyelv és a szertartások változatossága közepette." Az őszinte párbeszéddel lehet megoldani a közös problémákat, az ortodox egyházzal kapcsolatos nehézségeket. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 25., 70. sz./
1991. április 13.
A romániai püspökök ad limina látogatás alkalmából a Vatikáni Rádió magyar osztályának igazgatója, Szabó Ferenc interjút készített Bálint Lajos gyulafehérvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel, amelyet márc. 25-én és 27-én közvetítettek. A gyulafehérvári egyházmegyének 547 ezer híve van, ebből 3000 német és 5000 román. A nagyváradi egyházmegyének 112 ezer híve van, túlnyomórészt magyarok, 15 ezren szlovákok, 57 plébániája, 117 filiája és 68 papja van, 24 teológus készül a papságra. A szatmári egyházmegyében 130 ezer hívő él, közülük néhányezer német. Reizer püspök kiemelte: "Külön-külön szóltunk közös problémáinkról, az erdélyi érsekrégről, a csángó-kérdésről, a magyar iskolaügyről, valamint a közös püspöki konferenciáról." Bálint Lajos püspök elmondta, hogy a pápa kívánságára közös püspökkari konferencia létesült, melynek tagjai az öt görög katolikus püspök, a bukaresti érsek és iasi püspök, valamint a temesvári, szatmári, nagyváradi és gyulafehérvári püspök. "Személy szerint más elképzelésünk volt, de engedelmességből elfogadtuk." A gyulafehérvári szemináriumnak 129 kispap-növendéke van, közülük 21-en külföldi egyetemeken tanulnak. Idén 69 elsőéves növendék van, emellett sokan lettek szerzetesnövendékek is. Megindult az iskolai hitoktatás, bárcsak kéthetente egy órában, újabban hetente, de oktatás csak a 8. osztályig van. A kórházi és a börtönpasztoráció szabaddá vált. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 13., 83. sz./
1991. április 23.
A vatikáni rádió magyar adásában Reizer Pál szatmári püspök a múltra visszatekintve megállapíthatta, hogy a hívek és a papság kitartottak a legnehezebb években is. Elődje, a szentéletű Scheffler János püspök 1952-ben halt vértanúhalált a jilavai börtönben. A félelem elmúltával a hívek aktívabbak, az államhatalom azonban nem segíti működésüket, az új törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy az egyház iskolákban, szociális intézményekben fejtse ki tevékenységét. Az erdélyi magyar püspökök végre személyesen mondhatták el a pápának az egyház gondjait, összegezte Reizer Pál szatmári megyéspüspök a látogatás jelentőségét, szólhattak a közös problémákról, az erdélyi érsekség megalakításának szükségességéről, a csángó-kérdésről és a magyar nyelvű iskolák ügyéről. Írásban is benyújtották sürgősen megoldásra váró gondjaikat. A moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. II. János Pál pápa elvárja, hogy minél többen legyenek ott magyarországi látogatásán. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1991. augusztus 5.
A Szentszék aug. 5-én közölte: II. János Pál pápa érsekség rangjára emelte és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a gyulafehérvári egyházmegyét. A Szentatya Bálint Lajos püspököt nevezte ki érsekké. Ezzel a rendelkezéssel a püspökök és a hívek kérésének tett eleget, elismerve az erdélyi egyházmegye történelmi jelentőségét, azt, hogy Gyulafehérvár 1009-től 1601-ig, majd a kényszerű megszakítás után 1716-tól napjainkig az erdélyi püspökök székhelye volt. A gyulafehérvári egyházmegyének 542 164 magyar híve, 289 plébániája, 341 papja, 23 szerzetespapja és 106 apácája van. A pápa nemrég nevezte ki Jakubinyi György segédpüspököt az örmény szertartású katolikusok apostoli kormányzójává. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 6., 180. sz./ A Szentszék közleményéből csupán az maradt ki, hogy a gyulafehérvári egyházmegye hívei - magyarok, jegyezte meg a Szabad Európa Rádió aug. 5-i kommentárja. /MTI/
1991. augusztus 7.
A gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése alkalmából interjút készített Tibori Szabó Zoltán dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspökkel. "A romániai római katolikus egyház jogi helyzetét utoljára 1930-ban a konkordátum rendezte. Ami azt jelenti, hogy hat latin rítusú római katolikus püspökség volt Romániába és azok egyetlen érseki tartományt képeztek. Bukarest volt az érsekség és ennek voltak alárendelve a iasi-i, gyulafehérvári, temesvári, szatmári és nagyváradi római katolikus püspökségek. Mivel egymillió magyar van a négy magyar nyelvű egyházmegyében", ezért a négy püspökség azt óhajtotta, hogy a Szentszék a magyar katolikusok részére külön érseki tartományt adjon. Ezt a pápa részben teljesítette, mert a másik három püspökség továbbra is Bukaresthez tartozik. A kinevezett magyar püspökök 1990 januárjában beadták a kérvényt a Vatikánba az önálló érseki tartományra, a kérést májusban megismételték, tájékoztatott Jakubinyi György. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmár, Várad és Temesvár továbbra is a bukaresti érsekséghez tartozik. Érsekké nevezték ki Bálin Lajos gyulafehérvári katolikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1991. augusztus 7.
A gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése alkalmából interjút készített Tibori Szabó Zoltán dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspökkel. "A romániai római katolikus egyház jogi helyzetét utoljára 1930-ban a konkordátum rendezte. Ami azt jelenti, hogy hat latin rítusú római katolikus püspökség volt Romániába és azok egyetlen érseki tartományt képeztek. Bukarest volt az érsekség és ennek voltak alárendelve a iasi-i, gyulafehérvári, temesvári, szatmári és nagyváradi római katolikus püspökségek. Mivel egymillió magyar van a négy magyar nyelvű egyházmegyében", ezért a négy püspökség azt óhajtotta, hogy a Szentszék a magyar katolikusok részére külön érseki tartományt adjon. Ezt a pápa részben teljesítette, mert a másik három püspökség továbbra is Bukaresthez tartozik. A kinevezett magyar püspökök 1990 januárjában beadták a kérvényt a Vatikánba az önálló érseki tartományra, a kérést májusban megismételték, tájékoztatott Jakubinyi György. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmár, Várad és Temesvár továbbra is a bukaresti érsekséghez tartozik. Érsekké nevezték ki Bálin Lajos gyulafehérvári katolikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1991. augusztus 16.
A pápa aug. 16-án Esztergomból Budapestre visszatérve este a Parlamentbe látogatott. Az Országház kapujában Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte a pápát, majd Göncz Árpád tartott megbeszélést II. János Pál pápával. Göncz Árpád elsősorban a nemzetiségi kérdésről beszélt. Rámutatott arra, hogy a Vatikán és Magyarország felfogása a nemzeti kisebbségek ügyében igen közelálló. A magyar államfő üdvözölte, hogy a pápa a közelmúltban érseket nevezett ki Gyulafehérváron, aminek a kisebbségek megerősítésében is fontos szerepe van. Ezután a pápa átvonult a delegációs terembe, ahol Antall József miniszterelnök családja körében köszöntötte őt. Ezután a pápa és a kormányfő négyszemközti beszélgetést folytatott németül. A találkozó befejeztével a pápa a Parlement főlépcsőjén üdvözölte a Kossuth Lajos téren összesereglett többtízezres tömeget. /Magyar Nemzet, aug. 17./
1991. augusztus 20.
A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
1991. augusztus 20.
A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
1992. január 5.
Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök tavaly novemberben részt vett Rómában a püspöki szinóduson. Felszólalását közölte az Új Ember. Jakubinyi György kifejtette, hogy a nacionalizmusok mindenütt tovább élnek Európában. Véres nemzetiségi összetűzéseknek voltak szemtanúi. Jelentős döntésnek nevezte azt, hogy a gyulafehérvári egyházmegyét érseki rangra emelték, hiszen itt él az egymillió romániai magyar katolikus fele. Biztosítani kell mindenki számára legalább az egyházban saját anyanyelvének használatát. "Előfordul, hogy az egyházra hivatkozva a kisebbségek asszimilálása folyik. Azért is mondom ezt, mivel országomban kétszeresen is a kisebbséghez tartozom: nemzetemet és vallásomat tekintve is." /Püspökök felszólalása. = Új Ember, jan. 5./ Jakubinyi beszédét közölte az Osservatore Romano, a Vatikán félhivatalos lapja: 1991. nov. 30.
1992. február 27.
John Bukowsky 1990 augusztusa óta Románia pápai nunciusa. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy küldetésének egyik specifikus része a görögkeleti és a görög katolikus felekezetek között elhúzódó, némelykor tettlegességig fajuló vitája az egyházi javak, a templomok elosztásában, amelyet ideje lenne ésszerű módon lezárni. Tudatosítani kellene, hogy a görög katolikus templomok visszaigénylése történelmileg jogos és megalapozott. - A nagyváradi és a szatmári püspökség hivatalosan kérte, hogy a nemrégiben létesült gyulafehérvári érsekség fennhatósága alá tartozzanak. Mi erről a véleménye, kérdezte Szekernyés János a nunciust. Méltányolja a kérést, felelte, a Szentszék sem határolja el magát ettől a kéréstől. A jelenlegi feltételek között azonban nem tudják teljesíteni, a régi kereteket rögzítette a Romániával a húszas évek végén kötött konkordátum. Amennyiben a jövőben új egyezményt kötnek, akkor az érsekségek területét is módosítani lehet. Hozzátette: kánonjogi szempontból a püspökök teljes autonómiát élveznek, nem tartoznak egyik vagy másik érsek joghatósága alá. /Szekernyés János: Beszélgetés John Bukowsky pápai nunciussal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./
1992. március 26.
Gyulafehérvárt érseki rangra emelték, de minket nem csatoltak hozzá, állapította meg Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Ezért Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel közösen kérték, hogy ne a bukaresti érsekséghez tartozzanak, hanem Gyulafehérvárhoz. A Szentszék még nem válaszolt, de a hívek és a papok véleménye szerint addig nem lesz itt békesség, amíg ezeket az egyházmegyéket nem csatolják Gyulafehérvárhoz. - Tempfli József elmondta, hogy Tőkés László püspökkel közösen szervezik meg Nagyvárad ünnepségeit, a Varadinum-ünnepségeket, máj. 10-17-e között. Ebből az alkalomból megjelenik a városról és Szent Lászlóról több könyv. - Fülöp Dénes marosvásárhelyi református püspök elmondta, hogy a betegek, a szegények gondozására diakóniai szolgálatot szerveztek. - Megalakították az EKLA Kft-t, az Erdélyi Keresztény Lelkigondozó Alapot. Ezen belül egyik tevékenységük a városba érkezett amerikai és angol misszionárius nyelvtanárok segítségével intenzív nyelvtanfolyam elindítása. A súlyos tanárhiány pótlására indították el a kántortanító-képzést. Törvényes engedélyt még nem kaptak, ennek ellenére elindították a főiskolai jellegű oktatási rendszerbe tartozó teológiai és egyházzenei intézményt. Ebben harminckét tanár egy éven át ingyenesen oktatott kilencven tanulót, a jövendő tanítókat. Ez a főiskola ökumenikus jellegű, hiszen római katolikusok és unitáriusok is készülnek ebben a főiskolában a tanítói pályára. Állami támogatást nem kapnak. /Egyházi élet Nagyváradon és Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, márc. 26./
1992. április 11.
A magyarországi gyógykezelésen tartózkodó Bálint Lajos gyulafehérvári érsek szívműtéte után a kórházban adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a népszámlálás propagandacélokat szolgált. Ez az esemény egy 1918 óta tartó programba illeszkedik, amelynek célja a kisebbség felszámolása. A megmaradás nemcsak a gazdasági eredményektől függ, hanem "a kisebbségre ítéltek erkölcsi tartásától. Az egyház ezt igyekszik erősíteni az evangelizálással." A diktatúra bukásával az egyház birtokába jutott bizonyos szabadságnak, de nem kapott eszközöket feladata ellátásához. 1948-ban 1435 felekezeti kisebbségi iskolát államosítottak. Sokszoros kérés ellenére nem kaptak vissza egyetlen egyházi iskolát sem. - Szükség lenne egy reális egyházi felmérésre, egyházi népszámlálásra, hogy kiderüljön, hányan is vannak. - Alexandru Todea görög katolikus érsek nem engedett a Securitate sugalmazásának, hogy saját templomaik helyett a magyarokéra tartsanak igényt. A Szentszék gesztusa /a gyulafehérvári püspökség érsekséggé emelése/ akkor lesz igazi jelentőségű, ha megtörténik az, amit eredetileg kért a négy egyházmegye, hogy együtt alkossanak egy érseki tartományt. Bálint érsek reménykedik benne, hogy ez megtörténik. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsekkel beszélget Pintér Dezső. = Magyar Hírlap, ápr. 11./
1992. május 23.
Máj. 23-án Triesztben bemutatták a római Sapienza bölcsészettudományi egyetem gondozásában megjelent új könyvsorozat első három példányát. A három mű levéltári dokumentumokat közölt. A második és harmadik kötet magyar vonatkozású. Magyarország és Olaszország 1920-1960 címmel többek között Francesco Guida, Pasquale Fornaro, Rita Tolomeo, Giancarlo Girodano, illetve Herczeg Gyula, Juhász Gyula és Ormos Mária tanulmányait közli. A harmadik könyv Eördögh István vatikáni levéltáros kutatómunkáját tartalmazza: A román expanzionizmus eredete a magyar Erdélyben, 1916-1920. A könyvek a Sapienza és a magyarságkutató egyetemközi központ együttműködésével jelentek meg. Eördögh István könyve a vatikáni levéltári adatok mellett az olasz hadsereg levéltárában a szerző által felfedezett, megfigyelőként tevékenykedő tisztek jelentésén alapul. /Ortutay L. Gyula: Gyógymód kisebbségi sérelmekre. = Népszabadság, máj. 23./
1992. május 24.
Máj. 24-én Csíksomlyón, a ferences kegytemplomban átadták azt a zászlót, amely alatt vonulnak majd a csángó magyarok a búcsú alkalmával. Az ünnepi szentmisére a megajándékozottak népviseletbe öltözve érkeztek, több autóbusszal. Ott voltak az adományozók, a budapesti Lakatos Demeter Társaság és a Magyar Piarista Diákszövetség képviselői. Az utóbbi szervezet nevében Némethi Gábor azt kívánta, hogy a Szűzanya és Szent István király, akiknek a képe látható a zászlón, egyesítse és erősítse meg a magyarságot, hogy minden körülmények között megmaradhasson. A Lakitelek Alapítvány is segítette a zászló elkészítését. A zászló nyelén apró fémlemezkéken 170 olyan moldvai település neve olvasható, ahol csángók laknak. Erőss Péter, a Moldvai Csángó Magyarok Szervezetének tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a csángó magyaroknak a legelemibb jogokat sem biztosították. Horváth Antal esperes az újságírónak elmondta, hogy eddig nem kapott választ a Vatikántól arra a levélre, amelyet az elmúlt évben személyesen adott át II. János Pál pápának magyarországi látogatása alkalmából, s amelyben a csángóknak magyar papokat kért. /Csíksomlyói zászlóátadás. Csángók fohásza. = Új Magyarország, máj. 25./
1992. június 11.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./
1992. július 12.
Kallós Zoltán elmondtam hogy a magyar televízió Hét műsorának szerkesztőségéből Péter Benz Anikóval voltak Moldvában, érdekes műsort készítettek a csángó falvakban, de még nem vetítették az anyagot. A statisztikai hivatalban kikérték Luizikaluger népszámlálási dossziéját. Ebben a községen nyolcezer csángómagyar él. A népszámlálási adatok szerint azonban mindössze tizenhárom. Somoskán egyetlen csángó sincs, a hivatalos adatok szerint. Kallós elmondta, hogy Luizikaluger mellett sorakozank további csángómagyar falvak, Nagypatak, Bogdánfalva, Somoska, Külsőrekecsin, Gajdár, Esztufuji, Kápota, Dioszén, így lehetne még folytatni. A népszámlálás nem vette ezeket csángó falvaknak. A katolikus papok a templomban felszólították őket, hogy se csángónak, se magyarnak ne vallják magukat, hanem román katolikusnak, mert a római katolikus a román katolikusból ered. Szabófalván akadt egy bátor tanárnő, Perka Margit, aki tiltakozott az ellen, hogy a pap milyen propagandát folytat a népszámlással kapcsolatban, kérte, állítsák le mindezt. Nem adtak neki igazat, sőt a pap megfenyegette a népet: vigyázzanak, mert deportálni fogják a csángókat, ha annak vallják magukat. Kallós beszámolt arról is, hogy levelet írt néhány hónapja Bukovskynak, a romániai pápai nunciusnak. Bemutatkozott, hogy népdalgyűjtő, és még soha sem látott román-csángó népdalgyűjteményt. Nincs is ilyen, csak magyar van. A legszebb, legrégebbi magyar balladákat, magyar archaikus imádságokat a csángók körében gyűjtötték. Kallós levelében feltette a kérdést, miért nem segít a Vatikán abban, hogy a moldvai csángómagyaroknak magyarul misézzenek? /Csáky Zoltán: Hány ezer a tizenhárom csángó? = Ring (Budapest), júl. 12. ? 28. sz./
1992. november 5.
Jean Louis Tauran, a Vatikán romániai látogatásra érkezett külügyi államtitkár jelenlétében nov. 5-én újból megnyitották a kommunista diktatúra által 42 évvel ezelőtt megszüntetett bukaresti apostoli nunciatúra székhelyét. A megnyitáson részt vettek John Bukowsky pápai nuncius, Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek és más egyházi képviselők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7-8./
1992. november 5.
Jean Louis Tauran, a Vatikán romániai látogatásra érkezett külügyi államtitkár jelenlétében nov. 5-én újból megnyitották a kommunista diktatúra által 42 évvel ezelőtt megszüntetett bukaresti apostoli nunciatúra székhelyét. A megnyitáson részt vettek John Bukowsky pápai nuncius, Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek és más egyházi képviselők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7-8./
1993. január 25.
Magyar-román vita zajlott Erdélyről Rómában a Magyar Akadémia könyvbemutatóján. Eördögh István pap-történész, a vatikáni Propaganda Fide levéltárosa a közelmúltban megjelent munkája /A román terjeszkedés a magyar Erdélyben 1916-1920 között/ kapcsán. Antonello Biagini, a római tudományegyetem kelet-európai történelem professzora, akinek a mű kiadása köszönhető, hangoztatta, hogy az ilyen munkák megjelentetése segíti a helyzet jobb megértését. /Vita Rómában "a román terjeszkedésről". = Új Magyarország, jan. 25./
1993. április 17.
Dr. Boros Béla címzetes érsek a 85. évében jár. Titokban szentelték püspökké 1948-ban. 1951-ben egy koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélték, ebből 14 évet letöltött. Már háromszor kérte Iliescu elnöktől a rehabilitálást, vonják vissza az 1951-es Vatikán elleni per ma is érvényes ítéleteit, de nem kapott választ. /Gazda Árpád: Harmadszor kértem Iliescu elnöktől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
